Nem, ezúttal nem a Balaton, sőt nem is az Adria, bár mindkettőt imádom, imádjuk, és nem telhet el nyár nélkülük. Van viszont nekünk egy jóval közelebbi, szinte már saját kis riviéránk, amiről millió felvételt láthattatok már a Facebook vagy Insta profilomon, sőt, ebben a korábbi posztban is emlegettem már.De megérdemel ez a hely egy önálló kis posztocskát is :)

És hogy miről is beszélek? Ez a Palatinus-tó, amelyet kb. mindenki csak dorogi tó néven emleget, becsületes neve pedig, legalábbis annak a részének, ahova mi járunk, Palatinus-Tófürdő. Dorogi tónak mondják, noha, ha jól tudom, ez hivatalosan Esztergom-Kertváros, de mindegy is, a lényeg, hogy tőlünk fél órányira van – ez ugye már önmagában is egy erős érv mellette. Na de nézzük a továbbiakat. Egy bányatótól beszélünk (Dorog ugyebár bányászkörnyék, vagy az volt legalábbis), ebből kifolyólag a nagy rész jó mély, és kristálytiszta, a kék, a zöld és a türkiz sokszor legelképesztőbb árnyalataiban ragyog a vize. Amit mi szeretünk hely, az viszont egy kiépített, rendes strand, szóval senkinek nem egy tíz méter mély vízbe kell vetődnie azonnal, nyugi :) Sőt, a tó egy része a strandon, elég hosszan befelé olyannyira fel van töltve, hogy a bójákig lényegében a bokáig és a térdig érő részek váltják egymást. És közben kis halak úszkálnak az ember lába mellett – jó, lehet, hogy valakit ez elrettent, de hát ez a természet. Beljebb amúgy nagyobb halak is vetődnek ám :)  Ebből kifolyólag a kisvíz általában jó meleg is, a bóján túl azért érződik a hőfokban a bányató mélysége és mibenléte. Az amúgy mókás, hogy elmész a kijelölt rész végéig úgy, hogy mondjuk lábszárközépig ér a víz, aztán egyszer csak, hopp, minden átmenet nélkül már nem ér le a lábad, alattad a mélység. Arrafelé viszont már klasszul lehet úszni, és olyan tiszta a víz, hogy akár nyitott szemmel is (nekem a legtöbb víz amúgy bántja a szemem), és jól látni is benne.

És ha már a mélyvíz a téma: Szuperül lehet a tavon SUP-ozni is, sokan teszik is, ahogy én is, sőt én itt ismerkedtem meg ezzel a dologgal. Merthogy lehet bérelni is, meg vizibringát is. Utóbbival mondjuk mi mindig szívtunk, mert nyilván az ember beleugrál, belecsúszdázik, aztán kiderült, hogy nincs normális létrája a vizijárműnek, lehet kínlódni a visszamászással. Úgyhogy erről mi már letettünk, SUP-ot meg vettünk sajátot :) És mivel egy viszonylag kis tóról beszélünk, simán át lehet evezni a túlpartra. Vagy körbe. És akkor lehet bámészokdni, mert az egyik oldalon vadregényes nádasos-fás részek vannak, a másikon meg kis nyaralók, saját stégekkel a tóba, na, az is elég menő lehet.

Ez már mind jól hangzik, ugye? És akkor azt még nem is mondtam, hogy a felnőtt belépő 800 Ft, leírom betűvel is, igen, nyolcszáz forint, de délután négy után csak 600, a gyerek meg 400 (de valameddig ingyenes is). Hát, ilyen ár szerintem nem nagyon van már manapság. Sőt, újabban online is lehet jegyet venni, és értékmegőrző is van. Bent meg nyugágybérlési is és matracfújási lehetőség, ez is jóval olcsóbban, mint máshol, de ha szerencséje van az embernek (mint nekünk ma), akkor kifog egyet az ingyenes régi, batár, szocreál vas-fa napágyak közül. Aztán vannak büfék is, lángos, fagyi, kürtős, vattacukor, hekk, rántott hús, szokásos – itt már nagyobb a szórás ár tekintetében. Szerintem a lángos pl. átlagos (1200 a sima), van egy elég jó árú és mindig nyitva tartó hekkes-csirkés-ránott sajtos, de van egy-két elszállt is, 1200 Ft-os kukoricával, vagy pl.a fagyi ára is elég borsos. És hát nem igazán van vegán cucc ugyebár. Van viszont edzőpark, az tök szupi, meg játszótér a gyerekeknek – bár sajnos utóbbiak is jobb szeretik a felnőtt játszót, ez engem pl. azért gyakran dühít, meg hogy rájuk se szólnak. Pedig van nekik ingyen (na ilyet is hol látsz??) vízi csúszda, kettő is.

Az egyetlen hátulütő, hogy mintha egyre többen fedeznék fel a helyet, tud nagy tömeg lenni. (Amúgy mi is jó pár év itt lakás után kerekedtünk fel először, magunk sem értjük, miért.) Jó, azért bent a strandon még sosem volt olyan igazi heringfíling, de a parkolás már például lehet macerás, és kellhet sokat gyalogolni, ami mondjuk egy SUP-pal a hátadon meg egy matraccal a hónod alatt annyira nem tuti. Úgyhogy nekünk az lett a taktikánk, hogy nyitásra menni, akkor biztosan van hely, van szabad ágy, nincs még tömeg és társai. Ha meg csak egyet csobbanni akarunk, akkor meg zárás felé. De totál kiszámíthatatlan, ma amikor ez íródik, bőven nyári szünet van, strandidő van, mégis alig voltak. A legdurvább a tavalyi nyitónap volt, amikor szó szerint és konkrétan mi ketten voltunk (jó, a víz meg 17 fokos, de akkor is). Sokan amúgy a tó kiépítetlen részét választják, az ingyenes, és ott tudnak kutyát is fürdetni. Amivel nincs is semmi baj, egyszer mi is kipróbáltuk, azt sose fogom megérteni, hogy az ingyen strandolás mellé miért kell hegyekben szemetelni is?! A szemközti parton pedig ott az Öböl Music Beach, egyszer azt is csekkoltuk, szeretne nagyon trendi és hipsztervlenni, homokos part, tengerparti kellékek, de műbalhé egy kicsit az egész, drágább is, és egyfolytában üvölt valami vacak zene.

Summa summarum, minden egyes alkalommal megbeszéljük, hogy ez (is) mekkora mázli és áldás, hogy karnyújtásnyira van egy ilyen hely is, és bizony nekünk ugyancsak jó, néha már azt gondolom, kiváltságos életünk van.