Karácsonykor ugyebár az a bevett szokás, hogy az ember a családjával ünnepel, szép ruhában, karácsonyfával, terített asztal körül, békességben ésatöbbi, Szilveszterkor pedig bulizni KELL. Na de mi van akkor, ha hiába szeretne az ember (lánya) szép, meghitt családi karácsonyt, de közben a., nem sokan…

Persze a körkép lehet, hogy megint túlzás, de ezúttal rajtunk kívül álló okokból :) Úgy kezdődött, hogy felvetődött a bécsi karácsonyi vásár ötlete, de egyrészt ott (meg általában nagyvárosban) nem érzenék jól magukat a gyerekek, másrészt valószínűleg mi sem, lévén nyilvánvalóan borzasztó nagy tömeg…

...persze kutyagyerekekkel. Kihasználtuk a szép őszi időt (na meg az őszi szünetet :) ), és tettünk pár kisebb-nagyobb kirándulást régóta tervezett és jól bejáratott helyekre is. Első úticélunk a Balaton-felvidék, azon belül is Dörgicse volt. Nem tudom, hallottatok-e erről az aprócska, de gyönyörű…

A nagy tengerparti nyaralás után gondoltuk, még kihasználjuk az augusztus végét is, és elmegyünk még egy-két bakancslistás helyre. Semmi tenger, (majdnem) semmi víz, hogy a gyerekek is jobban élvezzék – csak éppen az újabb két-három hetes hőhullámmal nem számoltunk. Első utunk Veszprémbe vezetett…

Na de nem volt ez mindig így. Ahogy már egy korábbi posztban írtam, jó pár évig panziózott a kutya/panzióztak a kutyák, amíg mi elutaztunk. És bárhol jártunk, álmélkodva-vágyakozva-irigykedve néztük azokat, akik a kutyusaikkal nyaralnak, és azt gondoltuk, nekünk ez nem menne. Aztán tavaly mégis…

Legalábbis szerintünk. Mert nyilván ez sem szentírás, csak a mi receptünk, ami a mi kutyusainnkal működik. Most már. Bár valószínűleg kezdettől fogva működött volna, csak velünk, kétlábúakkal volt baj, mi voltunk kishitűek. Mindenesetre sajnos hosszú évekig itthon hagytuk a kutyát/kutyákat, ha…