Avagy jó pár napja kutya meleg van, és nem látszik a vége... Na de mit csinálhat ilyenkor, hogy vészelheti át egy kétkutyagyerekes család, főleg, ha az egyik ebzet éppen ilyenkor sérül meg? Mindjárt erről is lesz szó, de szerintem érdekes már önmagában mind az angol, mind a magyar kifejezés, amit a nagy hőségre használunk. (Amúgy is izgat, hogy miért ez a sok állat a szólásokban, közmondásokban, és általában negatív kontextusban, illetve, hogy nem meghaladott-e még mindig ezeket használni, de ez majd egy külön posztot érdemel.)

Szóval tudtátok, hogy a kánikulának és Dog Daysnek is az ókorig nyúló gyökerei vannak? Ugyanis, mint az kiderül például a Nyelv és Tudomány oldaláról , „a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép ...

Gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy miket lehet-e enni vegánként vagy növényi étrendet követve, nem nehéz/bonyolult/unalmas/drága/egyhangú és társai-e. Úgyhogy gondoltam, ebben a posztban megosztom az elmúlt öt nap étkezéseit, azt illusztrálandó, hogy - szerintem legalábbis - a fenti jelzők közül egyik sem igaz erre a fajta az étkezésre. FIGYELEM! Az itt következő menüsor nem valamiféle ajánlás, nem is követendő példa, nem diétás, fogyókúrás, ilyen-olyan érzékenység esetén alkalmazandó étrend!! Ez csupán az én elmúlt öt napom menüje, mert szerettem volna testközelből megmutatni ezt a fajta növényi étkezést, vagyis az én verziómat :)

HÉTFŐ

Reggeli:   Smoothie sárga- és őszibarackból, kókuszjoghurtból, ...

Az utóbbi hetekben-hónapokban három kiváló lengyel krimi-thrillert (nevezzük így) is sikerült megnéznem a legnagyobb streaming szolgáltatóknak köszönhetően, és félig-meddig véletlenül. Merthogy a (magyar) címe vagy a borítóképe alapján egyikre sem kattintottam volna rá úgy egyből, hogy hú, de izgi, mi lehet ez. Csak amikor ment a szokásos nyüglődés, hogy kéne keresni valami néznivalót, ami mind a kettőnknek megfelel (tehát a Szex és New York és a Keresztapa között helyezkedik el nagyjából félúton – bár tudom, hogy ezt most nehéz elképzelni :)), lényegében kínomban nyomtam rá ezekre a mozikra, hogy nézzük meg, mi lehet, hátha.

A címfordítások egyébként is kedvenc vesszőparipáim, szerintem erről már itt is írtam, de az ...

Ezt a posztot minimum három dolog ihlette, és ráadásul nem is most kezdődött az ihletettség, hanem már hónapokkal ezelőtt, de azt hiszem, az elmúlt hétvége volt a katalizátor :) Nem tudom, hányan találkoztatok már ezzel az elsőre furcsának tűnő staycation kifejezéssel, amely a magyar nyelvbe talán még nem igazán kúszott, be és amelyet otthoni nyaralásnak vagy otthon nyaralásnak lehet fordítani. Két angol kifejezésből tevődik össze egyébként: Az egyik a stay at home (otthon maradni), a másik a vacation (vakáció). Ahogy utána olvastam, állítólag már több mint tizenöt éve, jelesül a gazdasági világválság idején kezdett elterjedni, de feltehetőleg a covid tovább növelte a népszerűségét, vagy legalábbis sokakat rákényszerített ...

Sok mindenért persze, de én most itt arra szeretnék fókuszálni, hogy a hétköznap életben mit profitálunk ebből. Merthogy nagyon sokat, erre én is csak az utóbbi időben kezdtem rájönni, és azóta tudatosan figyelem, hogy melyik feladatnak mi lesz a hozadéka – a mókán és az együtt töltött időn kívül.

Ahogy kutyások lettünk, nekünk egyébként rögtön egyértelmű volt, hogy fogunk kutyasulizni, bár ezt soha nem azzal a célzattal tettük, hogy a kutyusok ilyen-olyan szintű tanfolyamokat végezzenek, vagy mindenféle bizonyítványuk legyen. Szerintem – ha az ember nem akarja valamire konkrétan kiképezni a kutyáját – az ilyen típusú iskola lényegében csak fölösleges stresszforrás mindenkinek, meg milyen már hogy mondjuk megbukik a ...

Illetve legalábbis a mieink. Mert arról már volt itt többször is szó, hogy én miket eszem a növényi alapú étkezét követve, de most nézzük mi a helyzet az ebzetekkel. Szeretnék mindenkit már az elején megnyugtatni, hogy nekik azért nem kell kizárólag növényekkel táplálkozniuk :) De azért persze nyilván nem mindegy – több szempontból sem – hogy mi kerül a tálkájukba és a pocakjukba, erre jó ideje nagyon figyelünk.

De persze ez sem volt mindig így, nem voltunk ám mindig nagyon tudatosak ebben. Főleg Bari, mivel ő az idősebb, eleinte sok mindent kapott, ami ízlett neki – nyilván ésszerű határokon belül, és ettől még sosem kapott mondjuk csokit vagy csirkecsontot. Mondjuk utóbbiból fél éves korában és éppen Szenteste, mert ...

...röviden szólva ugyancsak nehéz. Tisztelet persze a kivételnek, és ebben a posztban inkább ezekre a kivételekre fogok koncentrálni. De nem lehet elmenni szó nélkül a nagy átlag mellett, vagy én legalábbis nem tudok. Merthogy mégiscsak 2024-et írunk, és szerintem egyre több ember követ ilyen-olyan okokból növényi étrendet, plusz ahogy arról itt már írtam, ez egyáltalán nem egy bonyolult vagy költséges dolog. (Lehet persze úgy is csinálni, hogy az legyen, de nem muszáj :))

Szóval, mit tehet az ember, ha növényi étrenden van, de azért csak beülne egy-egy étterembe – és nem feltétlenül deklaráltan vegánba (amelyek esetében tízből kilenc tuttira nagyon fancy, nagyon hipszter, ja és nagyon drága), mert urambocsá’ a társaságában ...

Múlt szombaton Kelenföldön, a Bikás Parkban jártunk, ahol a Jónás Craft Beer&Food adott otthont a Sütit vagy simit. Tavaszi kutyulás és adomémnygyűjtés nevű programnak – ami remek szórakozást kínált (és adott is) minden négy – és kétlábúnak. És mindez a Kutyaovi Állatvédő Egyesület támogatására!

A Sütit vagy simit! név – gondolom, van, aki már rájött, hogy a halloweeni Csokit vagy csalunk! (Trick or treat) jelszóra rímel, ami nem véletlen. Az első rendezvény ugyanis 2022 október végén, Halloween apropóján volt. Nem is akárhogy, az egész ugyanis néhány egyetemista lány fejéből pattant ki, az ő kezdeményezésükre és szervezésükben indult, méghozzá egy egyetemi feladat megvalósulásaként! Az első halloweeni ...

Jó rég nem voltunk már Lengyelországban, ami ugye főleg nekem eléggé hiányzott már (szakmai ártalom), sőt volt egy időszak, amikor kiderült, hogy a kutyapanziózás már nem az igazi, amikor azt hittem, lehet, hogy én már soha többet nem is fogok eljutni oda. De aztán szerencsére nem így lett :) Már bőven előre kigondoltuk, hogy a tavaszi szünetben a lengyelek felé vesszük az irányt, és az is biztos, hogy nem valami nagyon távoli vidékre (mert hogy elég nagy országról beszélünk, és azért nekem sem lett volna kedven kutyástul a Balti-tengerig autózni.

Először persze szokás szerint Krakkó jutott eszünkbe, de elég gyorsan el is vetettük, mondván, hogy sokszor voltunk már (én huzamosabb időket is), túl turistás és a központba nem ...

Mert bizony már ilyen is van, kutyáinkat nem csak sétával, futással, szaladgálással tarthatjuk fitten és egészségesen, hanem célzott tornával is :) Az már biztos sokaknak feltűnt a képeken, hogy Kasmírunk elég furcsa (bár ez nem egyedi eset) testalkattal jött világra – nem is tudjuk, honnan örökölte, mert a mamája (a másik, a szülő, nem én :)) szürke, göndörszőrű, közepes-nagy méretű. Ezzel szemben Kasi barna-bézs, kicsit szálkás szőrű, hosszú testű, rövid lábú.

Úgyhogy már eleve emiatt jobban kell rá figyelni, nehogy sérüljön a gerince. Nyilván nem tudunk minden egyes leugrást vagy lépcsőzést meggátolni, de azért igyekszünk, hogy ezeket kerülje, vagy, ha már ugrik, akkor ne legyen helye túl nagy ugráshoz, szőnyegre ...